Számos kutatás során vizsgálták a baromfi komplex kognitív, emocionális, kommunikatív és szociális készségeit. A domesztikációs folyamat révén bizonyos képességek eltűntek, más képességek pedig megjelentek, így például eltűnt a baromfiból az agresszió, ami a potenciális ragadozókkal szemben előnytelen tulajdonság, előnyös azonban az ember-háziállat kapcsolat tekintetében. Kivétel természetesen akad, vannak agresszívebb baromfi fajták és egyedek is.
Érzékenyek az érintésre, bőrükben számos hőmérsékletet, nyomást, és fájdalmat érzékelő receptor található. Csőrük szintén összetett érzékszerv, számos idegvégződéssel. Nem csupán táplálékszerzésre szolgál, hanem tárgyak összegyűjtésére és azokból történő fészek építésére, felfedezésre, védekezésre.
Csőrük legvégén rendkívül érzékeny, speciális mechanoreceptorok találhatók, melyek lehetővé teszik a csirkék számára, hogy finom tapintással megkülönböztetést végezzenek, ezért a csőr sérülése rendkívüli fájdalmat jelent számukra (Gentle és Breward 1986).
Hallásukat tekintve a 20 Hz alatti infrahangot is képesek hallani, amit az emberi fül már nem érzékel (Gleich és Lagermann 2011). Szaglás és ízérzékelésük is jól fejlett (Jones és Roper 1997).
Egyes fajták a mágneses mezők észlelésével és tájékozódás képességével is rendelkeznek. A brojler húshibrid nem, de a tojástermelés céljából tenyésztett csibék képesek a mágneses tér alapján tájékozódni.
Egy kutatásban két baromfi fajtát vizsgáltak. A nem brojler csibék 75-80%-ban helyes irányt választottak, az északi irány elmozdítását követően is. A brojlerek véletlenszerűen választottak irányt. Mindkét csoportot jutalmazták, így a motiváció mindkét vizsgált csoport esetén adott volt, ezért lehetséges, hogy a mesterségesen létrehozott brojler húshibridek előállításuk során elvesztették a mágneses jelzésekre való reagálás speciális képességét (Freire et al. 2008).
Alap számtani képességekkel rendelkeznek.
Képesek önuralmat és önértékelést tanúsítani, mely alapján arra következtethetünk, hogy öntudatos állatok. Kommunikációjuk összetett, mely függhet az egyed fejlettségétől is, illetve, hogy képesek-e más állat perspektívájának elsajátítására. Amennyiben igen, úgy magasan fejlett, intelligens állatokkal, emlősökkel is képesek kommunikálni.
Képesek érvelni és logikus következtetéseket levonni. Például a tranzitív reláció egyszerűbb formáit is értik, ugyanezt a tudást az ember csak hétéves korában kezdi elsajátítani.
Képesek a probléma megoldására, tanulnak a korábbi sikertelen próbálkozásaikból, emlékeznek a bevált stratégiára és alkalmazzák azt.
Érzékelik az időintervallumokat, képesek előrejelezni/előrelátni jövőbeli eseményeket.
Egyének között különbséget tesznek egymás között, viselkedésük az emberekhez hasonló komplex módon működik, macchiavellizmus jellemzi.
Több, mint száz arcot képesek megjegyezni, felismerni és megkülönböztetni.
Érzelmeik lehetnek pozitívak és negatívak, képesek együttérezni, empátiát mutatni egymás, illetve fejlettebb emlősök felé is.
Minden csirke saját személyiséggel rendelkezik, kognitív, érzelmi, és viselkedési szempontból eltérő egyéniségek.
Dawkins, M. S. (1995): How do hens view other hens-the use of lateral and binocular visual-fields in social recognition. In: Behaviour 132: 591–606.
Freire, R. Munro, U., Rogers, L. J., Sassager, S., Wiltschko, R., Wiltshko, W. (2008): Different responses in two strains of chickens in a magnetic orientation test. In: Anim. Cogn. 11:547-552.
Gentle, M. J., Breward, J. (1986): The bill tip organ of the chicken (Gallus gallus var. domesticus). In: J. Anat. 145: 79-85.
Gleich, O., Langemann, U. (2011): Auditory capabilities of birds in relation to the structural diversity of the basilar papilla. In: Hear. Res. 273: 80–88.
Jones, R. B., Roper, T. J. (1997): Olfaction in the domestic fowl: a critical review. In: Physiol Behav. 62(5): 1009-1018.
Marino, L. (2017): Thinking chickens: a review of cognition, emotion, and behavior in the domestic chicken. In: Animal Cognition, Vol. 20: 127-147 p.