A baromfi párválasztása, párzási viselkedése

Olvasási idő: 2-3 perc

A háziasított baromfiban a megtermékenyítés általában természetes párzás eredménye, azonban egyes esetekben általában mesterséges megtermékenyítést alkalmaznak. A pulykaipar különösen függ a mesterséges megtermékenyítésről, mivel a természetes párzás gyakorlatilag lehetetlen, az intenzív tenyésztés ellehetetlenítette a testfelépítés és testsúly szerinti választást.


A baromfinál a kakas a párzást udvarlással kezdeményezi: leejti az egyik szárnyát és körben táncol (a leeresztett szárny lesz a körtánc belső oldalán). A tyúk leguggol, hogy jelezze a hím iránti fogékonyságot. A kakas a tyúk nyak-, fejtollaiba és bőrébe kapaszkodva tartja meg magát a tyúk hátán. Ezt követően a kakas taposó viselkedését figyelhetjük meg, a tyúk hátán gyors “sétába” kezd. Annak ellenére, hogy a baromfi poligám faj, egyes hímekre és nőstényekre a szelektív párosodás jellemző (Mauldin, 2009).

A nőstények olyan partnert választanak, amelyek javítják az alkalmazkodóképességüket, például olyan kakast, amelyekben van szülői/utódgondozási ösztön, ami növelheti a nőstények szaporodási sikerét. Másrészt a jó génállománnyal rendelkező hímek javítják a nőstény alkalmazkodóképességét az utódállományban. A nőstény a kakas udvarlási viselkedése és kinézete alapján következtet az utósgondozási készségre (Greig-Smith, 1982), génállományra (Hamilton és Zuk, 1982; Zahavi, 1975).
A hímek húsos fejdísszel, például tarajokkal és más bőrfüggelékekkel rendelkeznek, amelyek sok faj nőstényei számára akkor vonzók, ha minél nagyobbak, valószínűleg azért, mert a túlélőképességre ezek alapján részben biztosan lehet következtetni (von Schantz et al, 1989) , valamint a dominanciát is mutatják (Graves et al, 1985).

A házityúk ősén vizsgálták a nőstények párválasztását egy 1995-ben publikált kísérletben. A taréj mérete, színe, a szemszín és a sarkantyú hossza játszotta a legnagyobb szerepet (Zuk et al, 1995).

Zuk és munkatársai (1990) leírták, hogy a nőstények a tarajméret, a szemszín és a tollazat alapján választanak kedvenc párt. A nőstények a sötétebb, vörösebb szemszínű hím egyedeket részesítették előnyben, ebben az esetben a taréj méretét figyelmen kívül hagyták. A nőstények nem részesítették előnyben az idősebb egyedeket a fiatalokkal szemben, életkor alapján nem tettek különbséget. A kakasok párzási viselkedése a küllemi megjelenéstől független volt, valamint a viselkedést a nem kiválaszott kakasoknál is megfigyelték (Zuk et al. 1990).

Amennyiben a kakast nem választják ki a tyúkok, a kakas “vacsorázni viszi” a választott nőstényt, azaz leginkább élelmet keres neki a földön. Ha talál valami ehetőt a földön, felveszi a csőrével és feldobja a levegőbe. Ennek láttán a közelben lévő tyúkok odaszaladnak, elveszik a kakas felajánlását, ezzel több lehetőséget adva a kakasnak, hogy tyúkot találjon magának. Ha ez sem sikerül, a kakas figyelmen kívül hagyja a tyúk beleegyezését, attól függetlenül párzik vele. Épp ezért elengedhetetlen az “1 kakas : 6-7 tyúk” arány biztosítása.


Graves, HB., Hable, C.P., Jenkins, T.H. (1985): Sexual selection inGallus: effects. In: Behavioural Processes, 11 (1985), pp. 189-197.
Greig-Smith, P.W. (1982): Song rates and parental care by individual stonechats (Saxicola torquata). In: Animal Behaviour, 30 (1982), pp. 245-252.
Hamilton, W.D., Zuk, M. (1982): Heritable true fitness and bright birds: a role for parasites. In: Science, 218 (1982), pp. 384-387.
Mauldin, J.M. (2009): Natural mating and fertilization. In: College of Agricultural and Environmental Sciences, Athens, Georgia, 2009. The University of Georgia.
von Schantz, T., Göransson, G. Andersson, G., Frösberg, I., Grahn, Helgée, A., Witzell, H. (1989): Female choice selects for a viability-based male trait in pheasants. In: Nature, 337 (1989), pp. 166-169
Zahavi, A. (1975): Mate selection: a selection for a handicap. In: Journal of Theoretical Biology, 53 (1975), pp. 205-214.
Zuk, M., Thornhill, R., Ligon, D.J., Johnson, K., Austad, S., Ligon, S.H., Thornhill, N.W., Costin, C. (1990): The Role of Male Ornaments and Courtship Behavior in Female Mate Choice of Red Jungle Fowl. In: The American Naturalist, Volume 136, Number 4
Zuk, M., Popma, S.L., Johnsen, T.S. (1995): Male Courtship Displays, Ornaments and Female Mate Choice in Captive Red Jungle Fowl. In: Behaviour.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük