Olvasási idő: 2,5 perc
Tárolás
A domesztikált madárfajoknál az alacsony hőmérsékleten történő tárolás diapauza állapotot idéz elő, ezáltal lehetővé téve az embrió számára a túlélést az optimális (keltetési) hőmérsékletre és páratartalomra kerülésig, ami később majd segíti a fejlődését. Ennek ellenére köztudott, hogy a 7 napnál hosszabb tárolási idő negatívan befolyásolja a keltetés sikerét (Asmundson, 1947; Becker, 1963; Scott, 1933), sejtszinten nézve a hosszútávú tárolás sejthalált indukál. Ennek eredményeképp magasabb lesz az embriómortalitás, ezzel együtt értelemszerűen a kelési arány pedig alacsonyabb.
A hosszú ideig tárolt tojásokban fejlődésnek indult embriók az optimális keltetési feltételek kielégítése mellett sem fejlődnek megfelelően, a rövid ideig tárolt tojásokhoz képest lassabban nőnek.
Az egyik módja, hogy kivédjük a hosszú tárolás negatív hatását, hogy rövidebb időkre betesszük a keltetőbe a tojást, alkalmanként párórás inkubálásra, majd kivesszük és tároljuk tovább a megszokott módon addig, amíg eljön a keltetés ideje és betesszük 21 napra. A technika sikerességéről számos publikáció számolt be házityúk és pulyka esetén is.
A módszer sikere abban rejlik, hogy a szakaszos embrionális fejlődés elindulása hosszabb ideig teszi lehetővé az embrió túlélését a hosszú tárolás alatt. (Fasenko, 2007).
Páratartalom, hőmérséklet
A keltetés során a tojás tömeget veszít a vízpárologtatás miatt (Rahn et al, 1977). Ez a folyamat szerepet játszik az embrió tüdejének kifejlődésében és a sikeres kikelés alapfeltétele (Ar és Rahn, 1980). Ar és Rahn (1980) kutatása alapján a legnagyobb kelési arány, amikor a tojás tömegveszteség 12-14%-os a keltetés 18. napján. Ez egy átlagos 56 grammos tojás esetében azt jelenti, hogy a 18. napon 48-49 grammosnak kell lennie a 18 napi folyamatos párolgási veszteség következtében.
Az embrió elhalás akkor a legnagyobb, amikor a vízveszteség kevesebb, mint 9,1% (Davis et al, 1988; Buhr, 1955), vagy magasabb 18,5%-nál (Buhr, 1995; Davis and Ackerman, 1987; Davis et al, 1988; Packard és Packard, 1993; Tullet és Burton, 1982).
A kelés utáni életképességet a keltetés alatti páratartalom nagyban befolyásolja. A nevelés optimális hőmérséklete 30°C. 28°C-nál kevesebb, és 32°C-nál magasabb hőfok már visszaveti a fejlődésben az egyedeket (Huston, 1965; Leksrisompong et al, 2009).
A vízpárolgást a keltetőben a belső relatív páratartalom állításával szabályozhatjuk. A relatív páratartalom csökkenése a tojás párologtatásának növekedéséhez vezet (Hamdy et al, 1991).
A tojáshéj hőmérsékletet az embrió belső hőmérsékletével tekintik egyenlőnek, ugyanis nagyon nehéz az embrionális hőmérséklet mérése az embrió elölése nélkül. A kutatások azt mutatják, hogy a legjobb, ha a tojás hőmérséklete 37,5 és 38°C között van az embrionális fejlődés első 18 napján (Lourens et al, 2005, 2007; Leksrisompong et al, 2007, Molenaar et al, 2010, 2011).
Ar, A., Rahn, H. (1980): Water in the avian egg: Overall budget of incubation. Am Zool. 20 (1980), pp. 373-384.
Asmundson, V.S. (1947): The held prior to incubation and hatchability of turkey eggs. Poult. Sci. 26 (1947), pp 374-377.
Becker, W.A. (1963): Lenght of preincubation storage of turkey eggs and its effects on body weight. Poult. Sci. 42 (1963) pp. 1356-1359.
Buhr, R.J. (1995): Incubation relative humidity effects on allantoic fluid volume and hatchability. Poult. Sci., 74 (1995), pp. 874-884.
Davis, T.A., Shen, S.S., Ackerman, R.A. (1988): Embryonic osmoregulation: Consequences of high and low water loss during incubation of the chicken egg. J. Exp. zool. 2045.1988. pp 144-156.
Davis, T. A., Ackerman, R.A. (1987): Effects of increased water loss on growth and water content of the chick embryo. J. Exp. Zool. Suppl. 1 (1987), pp 357-364.
Fasenko, G.M. (2007): Egg Storage and the Embryo. Poultry Science, Vol 86, Issue 5, 2007. pp 1020-1024.
Hamdy, A.M.M., van der Hel, W., Henken, A.M., Galal, A.G., Abd-Elmoty, A.K.I. (1991): Effects of air humidity during incubation and age after hatch on heat tolerance of neonatal male and female chicks. Poult. Sci, 70 (1991), pp. 1499-1506.
Huston, T.M. (1965): The influence of different environmental temperatures on immature fowl. Poult. Sci, 44 (1965), pp. 1032-1036.
Leksrisompong, N., Romero-Sanchez, H., Plumstead, P.W., Brannan, K.E., Brake, J. (2007): Broiler incubation. 1. Effect of elevated temperature during late incubation on body weight and organs of chicks. Poult. Sci. 86 (2007), pp 2685-2691.
Leksrisompong, N., Romero-Sanchez, H., Plumstead, P.W., Brannan, K.E., Yahav, S., Brake, J. (2009): Broiler incubation. 2. Interaction of incubation and brooding temperature on boriler chick feed comsumption and growth. Poult. Sci. 88 (2009), pp 1321-1329.
Lourens, A., van der Brand, H., Meijerhof, R., Kemp, B. (2005): Effect of eggshell temperature during incubation on embryonic development, hatchability, and post-hatch development. Poult. Sci. 84 (2005), pp. 914-920.
Lourens, A., van der Brand, H., Heetkamp, M.J.W., Meijerhof, R., Kemp, B. (2007): Effects of eggshell temperature and oxygen concentration on embryonis growth and metabolism during incubation. Poult. Sci, 86. (2007), pp. 2194-2199.
Molenaar, R.,Hulet, R., Meijerhof, R., Maatjens, C.M. ,Kemp, B., van den Brand, H. (2011): High eggshell temperatures during incubation decrease growth performance and increase the incidence of ascites in broiler chickensPoult. Sci., 90 (2011), pp. 624-632
Molenaar, R. Meijerhof, R., van den Anker, I., Heetkamp, M.J.W., van den Borne, J.J.G.C., Kemp, B., van den Brand, H. (2010): Effect of eggshell temperature and oxygen concentration on survival rate and nutrient utilization in chicken embryos. Poult. Sci., 89 (2010), pp. 2010-2021
Packard, M.J., Packard, G.C. (1993): Water loss from eggs of domestic fowl and calcium status of hatchlings. J. Comp. Physiol. B, 163 (1993). pp 327-331.
Rahn, H., Ackerman, R.A., Paganelli, C.V. (1977): Humidity in the avian nest and egg water loss during incubation. Physiol. Zool. 50 (1977), pp 269-283.
Scott, H.M. (1933): The effect of age and holding temperature on hatchability of turkey and chicken eggs. Poult. Sci, 12 (1933), pp 49-54.
Tullet, S.G., Burton, F.G. (1982): Factors affecting the weight and water status of the chick at hatch. Br. Poult. Sci, 23 (1982), pp 361-369.